Adatok
Víztípus: Tó
Vízterület: 8.0 hektár
Jegytípus: Egyik sem
- Zuhanyozási lehetőség: Nem
- Parkolási lehetőség a horgászállás mellett: Nem
- Sátorozási lehetőség közvetlenül a horgászállás mellett: Igen
- Csónak használati lehetőség: Nem
- Behordás engedélyezett: Nem
Megközelíthetőség
Budapestről a 4-es úton Szolnok, Püspökladány fele, majd a 42-es úton Ártánd-Bors határátkelőnél, Nagyváradot érintve ? Kolozsvár ? Marosvásárhely útvonalon érhetjük el Székelykeresztúrt, Székelyföld egyik jelentős települését, ahonnan már könnyen megközelíthetők a Keresztúri horgásztavak.
Környék leírása
Azt is illik megemlíteni, hogy a telepítésekkel egyidejűleg a vízpart gondozására is figyelmet fordítottak az akkori egyesületek, tógazdák. Kis faházak és stégek épültek a tó körül, melyek az ott horgászni kívánók kényelmét hívatott szolgálni.
Egy kis horgászat után mindenképp érdemes néhány órát, esetleg napot szánni a környékbeli települések felfedezésére, hisz sok szép látnivalót, és érdekes helytörténetet kínál a környék az ide látogatóknak.
Székelykeresztúr
A város Székelyudvarhelytől 26 km-re nyugatra, a Gagy és a Fehér-Nyikó vizének a Nagy-Küküllőbe torkollásánál fekszik.
Nevét onnan kapta, hogy templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. (1333: de Sancta Cruce, 1459: Keresthwr, 1630: Székely Keresztur).
A megkülönböztető szerepű Székely-előtag a Székelyföldre utal.
A várost 1333-ban S. Cruce néven említik először. A mai város a központi Székelykeresztúrból, Keresztúrfalvából és Timafalvából alakult ki és később hozzájuk csatlakozott Fiatfalva és Betfalva is.
A Sóskút melletti Melegvölgyben 8. századi telep nyomaira bukkantak és már a XI. ? XII. században volt román stílusú temploma.
1395-ben Zsigmond király moldvai hadjáratakor több oklevelet keltezett itt.
A Híres szitakészítőiről korábban Szitáskeresztúrnak is hívták. 1459-ben már mezőváros volt, ezt a rangját egészen 1886-ig megőrizte.
1559-ben Izabella királyné kiváltságlevelet adományozott a városnak.
A Gyárfás udvarházban töltötte a segesvári csata előtti utolsó éjszakát 1849. július 30-án Petőfi, melynek tiszteletére emléktáblát is avattak 1928-ban. A kertben álló körtefa alatt írta utolsó versét.
A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1956-óta ismét város. 2002-ben 9672 lakosából 9201 magyar, 239 cigány 220 román és 12 német volt.
Látnivalók Székelykeresztúron
Római katolikus temploma 15. századi gótikus stílusú, szentélyén 1458-as évszám áll, de ekkor valószínűleg csak a korábbi, 12. századi templomot építették át. Az 1904-es átépítéskor a 12. századi templomból származó freskótöredékeket találtak. Tornya 1779 és 1821 között épült. 1929-ben renoválták és bővítették.
Unitárius temploma 1781 és 1792-ben épült, gimnáziuma 1793-ban nyílt meg.
Református temploma 1822 és 1834 között épült, az 1632 és 1644 között épített korábbi templom helyére, tornyát 1866-ban magasították.
A Berde Mózes Unitárius Gimnáziumot 1793-ban alapították.
Ortodox temploma 1938-ban épült.
A Molnár István Múzeum a térség tájmúzeuma, történeti és néprajzi gyűjteménnyel.
A várostól délre fekvő Sóskút a város gyógyfürdőtelepe.
Szállás lehetőségek: A tópart alkalmas akár egy több napos sátorozásra is, de aki panzióban, vendégházban szeretne megszállni, az bő választékot talál ezekből a környékbeli falvakban, Székelykeresztúron.
Helyszín a térképen
Kapcsolat
Telefon:
Weboldal: kattints ide