Bélavári-Bányatavak

Bélavár (vagy környékén)

A jelenlegi 1 es tó területéről a meddő réteg letermelése és a szállítási utak kialakítása 1976-ban Indult el. 1977-ben kezdődött meg a tényleges kitermelés E-652-es vonóvedres kotrókkal. A tó vízmélysége a technológiából adódóan 4-6 méter, az aljazat dimbes-dombos, árkokkal szabdalt volt, ami mára a Dráva áradásai és az áramlatok miatt egyenletesebb lett. A Dráva szinte az első évben elöntötte a kikotort tavat és nagy mennyiségű folyóvízi halat hozott a tóba. A 2-es tó kotrása 1982-ben kezdődött el. A technológia megegyezett az 1-es tóéval. A tó jelenlegi formáját a 3-as tó meddője egy részének a tóba visszatöltésével 1984 - ben fejeződött be. A menetrendszerű tavaszi zöldárak e tavat is feltöltötték a Dráva halaival. Ezzel egy időben kezdődött el a 3-as tó kotrása is. A 3-as tó kotrásánál már egy nagyobb teljesítményű kotró is részt vett, ami elméletileg 8 m mélységről tudta szedni a kavicsot, a későbbi meddő visszatöltések miatt ez ma már nem nagyon érzékelhető. 1985-ben kezdődött a 6-os és a 4 es tó területének előkészítése. A 4-es tó kotrása még ebben az éven elkezdődött. A nagy tó területén először felszíni kitermeléssel, homlokrakodókkal kezdődött el a kitermelés 1986-ban, ugyanebben az évben kezdődött az 5-ös tó kotrása is. A nagy tó kotrása 1987 ben indult el 1 db E 652-es 1 db UB 1252 vonóvedres kotróval 6-8 méteres vízmélységgel, változatos mederfenékkel. A szokásos zöldárak itt elvégezték a telepítést, nagy mennyiségű nagyhal, apróhal került a tavakba. 1992 májusában a bányát a vízvári BHV Mg ZRT eladta a pécsi székhelyű Dráva-kavics és beton kitermelő és feldolgozó építőipari kft-nek. Az új tulajdonos még ebben az évben egy elektromos szívókotrót állított üzembe. Ez a kotró alakította ki a tó jelenlegi alakjának a nagy részét. Ez a kotró már 10 méter mélyen tudott dolgozni, ennek köszönhetjük a tómeder dimbes-dombos aljzatát 4-10m közötti mélységgel. A tó mélységének növelésére egy drótköteles úszókotrót állítottak üzembe, de az erőltetett kitermelés és minőségi problémák miatt nem sikerült a mélyebb kotrás. Hivatalosan 2010 ben fejezték be a kavicsbányában a kitermelést. Kezdetekben a horgászat a Drávára is érvényes területi engedéllyel volt lehetséges. A haltelepítéseket hosszú éveken keresztül a Dráva végezte el. 2001 és 2011 között a bányatavak kezelője Barcsi Horgászegyesület volt, ebben az időszakban az éves rendszeres telepítések miatt sok tükörponty és amur került a tavakba. A nagy tó horgászati hasznosítása 2010 ben a Bélavári Horgászegyesülethez került, majd 2011-ben a többi tó is. A 2015-ös évben új tulajdonosa lett a bányatavaknak és a hozzátartozó földterületeknek is, ezzel egy időben került a horgászati hasznosítás társaságunkhoz és a horgászvíz neve Bélavári Nagy- bányató Baráti Kör lett.

Adatok

Víztípus: Tó
Vízterület: 49.0 hektár
Horgászhelyek száma: 12
Jegytípus: Bojlisjegy

Zuhanyozási lehetőség: Igen
Parkolási lehetőség a horgászállás mellett: Igen
Sátorozási lehetőség közvetlenül a horgászállás mellett: Igen
Csónak használati lehetőség: Igen
Behordás engedélyezett: Igen
Különálló horgászhelyek: Igen

Megközelíthetőség

Nagyatád-Berzence-Somogyudvarhely-Bélavár tábla után 100m jobbra.

Környék leírása

Nem egyszerű szavakkal leírni azt a látványt, ami az ide látogató elé tárul, a természet

csodaszép tarka takarója nem ér véget a vízparton, a tavak felszínén is varázslatos színekben pompázik. A parton lévő tisztást, mezei zsurlót, felválja a vízitök méregzöld levele, közötte a sárga százféle árnyalatával rikítnak azok virágai. A tavirózsák hófehér szirmai messziről kitűnnek, a tó felszínén elterülő hínármezőből, mely hol az égkékjét, hol pedig a víz kristálytiszta ragyogását veri vissza némi pirossal keveredve a szikrázó napsütésben. Bámulom az áttetsző vizet, a felszín alatt hatalmas zöldes-barna árnyak rajzolódnak ki, mint valami rég ledöntött emlékművek úgy nyújtóznak a fenéken a bedőlt fák. Körülöttük feketesügérekből álló halraj járja mókásnak tűnő táncát, rá sem hederítve a közelükben úszkáló nagyobb testű ponty, és amur rajokra. A vízből kiemelkedő apró szigeteken hatalmas zöldellő fákat nevelt a természet, mely madarak tucatjainak nyújt biztonságos rejteket, közöttük a kis csérnek is, sajnos őket mára már a kihalás veszélye fenyegeti. A természet tökéletesen fejezte be ezt a munkát, amit az ember elkezdett, nehezen hihető, így közel negyven év távlatában, hogy ezeket a tavakat emberi kéz alkotta. A vonóvedres, és zagykotrásos kavicskitermelés során a mederfenék igen változatosra sikeredett, az egészen sekély átlátszó vízrétegtől, a sötétkék színű tizenhárom méteres mélységig.

Videók

Helyszín a térképen

Kapcsolat

Telefon:
Email:
Weboldal: kattints ide